Reggel még esett az eső, délre már süt a nap. Reggeli a tavaly már bevált, kedvencnek titulált ingeni posztkommunista kocsmánkban. A menü a "szokásos": tea, kávé, sonkás tükörtojás. A kávé ismét minden idők legjobb eszpresszókávéja, a tojáson viszont ezúttal gyanúsan sok a (valószínűleg macska-) szőr.
Délután egy óra után sikerül eindulnunk, s ugyan a nyugatias szél már nem velünk szembe fúj, de lassan és kínlódva haladunk. Nijmegent (s az útnak kb. harmadát) fél öt után hagyjuk a hátunk mögött a Waal túlsó partján. Csak kenyérvásárlás céljából állunk meg Lent-ben, egyébként megszakítás nélkül tekerünk. Egy sötét felhő végig követ minket, de este nyolc óráig, amikor a határmenti Emmerichbe érkezünk, egyszer sem ázunk el.
Szállás ugyanott ugyanannyiért, mint tavaly: a pályaudvar melletti hotelben. Mintha már vártak volna: kérdés nélkül tudták, hogy biciklikkel vagyunk. (Lehet, hogy mások is használják ezt az útvonalat?)
Este még egy utolsó internet-kávézós látogatás a nagy vonatnap előtt, a levelek ellenőrzése, majd csomagolás, hogy másnap könnyebb legyen a vonatokon a fiets-eket emelgetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése