2007. július 14., szombat

Gouda szombaton


Korán indultunk Goudába (ezúttal már csomagok nélkül), ahol először a piacon néztünk szét. A piac a belváros szívében, a templom lábánál található. Egy-egy zöldségesstandnál nem egyetlen eladó volt, mint nálunk, hanem vagy tíz rohangászott fel s alá egyszerre tíz vevőt is kiszolgálva ugyanabbál az árukészletből, s mindegyiknek vezetve a blokkját külön-külön. Vettünk sárgabarackot (szilva helyett, hiába, a holland kiejtésem még nem tökéletes) - itt nem tudják, milyen az igazi (lekvárszerű), ez is édes volt, de kemény és citromszínű; beruháztunk egy sárgadinnyére is, amit itt darabra árulnak. Próbálkoztunk internet-kávézó felkutatásával - nagy részük azonban a szombatra való tekintettel zárva volt.

Ebéd után visszatekertünk a kempingbe, összepakoltunk, s a szamarainkkal elindultunk Leidenen keresztül Katwijk felé. Persze ismét nagyon sokszor volt ellenszél!

Katwijk mintegy 40 km-re van Goudától a tengerparton, nagyon frankó kilátással a tengerre, s gyakran fújó széllel.

A kemping, ahova megérkeztünk egy hatalmas komplexum (a bejáratnál "Full complete" felirat). Temérdek ember van itt, s végre nemcsak lakókocsival, hanem hasonszőrű sátrasokkkal is találkoztunk. A hollandoknak egyébként az a szokása, hogy lakókocsival mennek nyaralni, s több hónapig tartózkodnak egy kiszemelt helyen teljes komforttal - nemcsak a karosszéket, a televíziót és a mikrót viszik magukkal, de a macskát és a cserepesvirágokat is (legalább nem kell megkérni a szomszédot, hogy etesse illetve locsolja). Továbbá láttunk olyat, hogy valaki a festményt és az állványt is vitte magával a lakókocsiban. Az eddigi kempingekben kizárólag ilyen bennszülött nyaralókkal találkoztunk, magunkfajtával eggyel sem.

A kempingért sokat fizettünk, de megérte: van egy kis bolt, aminek az árai teljesen normálisak, s nagyon fincsi a reggeli péksüti; van uszi (amit nem veszünk igénybe - pedig ingyen lenne, de nem ott akarunk elfáradni); játszótér, vendéglő (szintén visszafogott árakkal és irtó kedves pincérrel).

Egyébként figyelemre méltó, hogy mennyi figyelmet fordítanak itt a gyerekekre, például nálunk a Mc-on kívül nincs olyan étkezőhely, ahova az egész család el tudna együtt mennni. Itt viszont ez teljesen természetes. Az utcán és minden más helyen is normális eloszlásban lehet találkozni kisgyerekess anyukákkal, tolókocsis idős emberekkel, mozgássérültekkel. Nyilván itt sincs több belőluk, mint nálunk, csak otthon nem nagyon van lehetőségük utcára menni.

Nincsenek megjegyzések: