2015. június 26., péntek

Palacsinta epilógus


Egyik nap ott állt az Anya fényképe előtt és arra a napra gondolt, amikor utoljára hallgatták meg az Evőolimpiát. Hangosan és tisztán érthetően kimondott egy szót:

- Győztünk!

Néhány pillanatig örült a szónak, s még azt is hozzátette:

- Mi győztünk!

Aztán hirtelen meglátta a szónak a másik, kevésbé fényes és diadalmas, egy szomorúbb oldalát. Ők ketten valóban győztek, de mi van az Apával? Ő megint külön utakon járt, egyedül, kimaradt kettejük szövetségéből. Ő vajon győzött-e?

Nincsenek megjegyzések: